Mapszie - Magyar Pszichológusok Egyesülete

Gyerekek az olimpián Nyomtatás
Írta: Vajda Zsuzsanna   

          gyerekek az olimpián
A pekingi olimpia egyik botrányszagú eseménye, hogy az aranyérmes kínai tornászlányok életkorát feltehetően meghamisították, valójában még nem voltak az előírásoknak megfelelően 16 évesek. A csalás ellen a leghangosabban nem más tiltakozott, mint Károlyi Béla, az erdélyi magyar származású edző, aki már évtizedekkel ezelőtt rájött, milyen hallatlan előnyei vannak a gyerekek versenyeztetésének. No persze, ma ugyancsak ő a rivális amerikai tornászlány-csapat edzője.

Figyelemre méltó, ahogyan Károlyi beszámol róla, hogyan is keletkezett az ötlet. Évtizedekkel ezelőtt kiöregedett sportolóként tornatanár feleségével Románia egyik legszegényebb vidékére, a Zsil völgyébe költözött és tornatanárként dolgozott. Miközben az igen nehéz körülmények között élő bányászok gyerekeit tornáztatta, rendkívüli megfigyelést tett: „Pár hét alatt észrevettem, hogy a gyerekek milyen macskaügyességgel sajátítják el azokat az elemeket, amiket hónapokig tanultunk a főiskolán. Nem volt bennük félelem, könnyedén mozogtak. Ekkor ismertem fel, amit addig nem fedeztek fel, hogy erre lehet építeni. Bennük van a jövő, hiszen a tornát az érett nők sportjának ismerték. .. én kilenc-tíz éves gyerekekkel indultam csatába meglett nők ellen, és ez csípte a szemét a riválisoknak. Kihasználtam, hogy nem volt korhatár, utána persze be is vezették." Híres felfedezettje, . Nadia Comaneci,  a montreali olimpia idején alig 14 éves. Károlyi később disszidál, majd az amerikai tornászok felkészítésében kap szerepet. Elmondja, itt gondot okozott neki, hogy nem lehetett veréssel fegyelmezni, mint Romániában. Mégis igen nagy hatással volt a versenyzőire, büszkén meséli, hogyan vette rá Kerry Strugot 1996-ban, hogy sérülten is csinálja meg az ugrást, ami után azonnal kórházba vitték. 

Károlyi nyomában mások is felfedezték a gyerekek élsportolóvá hajszolásának rendkívüli előnyeit  A Magyar Úszószövetség 2006-ban kezdeményezte, hogy a bajnokságokon induló úszóversenyzők esetében szállítsák le a korhatárt 14 évre. A férfi futballban csak felső korhatár van, ez 23 év. A pekingi olimpia legfiatalabb versenyzője egyébként Tom Daley, toronyugró volt, aki májusban töltötte be 14. évét, és már több, mint hét éve versenyez.

 


Macskaügyesség, csökkent félelemérzet, a kockázatok lebecsülése – csak néhány szempont, amiért érdemes gyerekekből élsportolót nevelni. Az előnyök tovább sorolhatók: a gyerekek függő helyzete, az, hogy esetükben jóval könnyebben alkalmazható a lelki, vagy fizikai kényszer. Bizonyára hasonló érveket sorolnának fel a gyerekekből hadsereget szervező hadurak, de ők nem szalonképesek a nyilvános csatornákon.

A gyerekek különleges tulajdonságainak azonban van más értelmezése is.  A 2002-ben elfogadott Egyezmény a Gyermeki Jogokról leszögezi:  A gyermeknek – vagyis a Föld 18 évesnél fiatalabb lakóinak „figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége”.  A 24. 1. pont szerint  a gyermeknek joga van „a lehető legjobb egészségi állapothoz”.

Vajon összefér-e a „lehető legjobb egészségi állapot” követelményével a zsenge kisgyerekkortól kikényszerített könyörtelen edzés? A megengedett és meg nem engedett „kiegészítő” szerek és doppingok adagolása? A teljesítmény határok nélküli hajszolása? A gyermekvédelmi törvények nem adnak a szülőknek teljes körű jogosítványt, hogy rendelkezzenek a gyerekük sorsa felett, például nem teszik lehetővé, hogy a szülők ellenőrzés nélkül kezeljék a vagyont, amit a gyerekük tőlük függetlenül birtokol. A szülőkre büntetés vár, ha nem óvják a gyerekük testi épségét, ha nem törekszenek rá, hogy biztosítsák az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket. Vajon a versenysport miért kivétel ezalól? Mindenki tudja, hogy a gyerekkori dicsőségért gyakran nagyon nagy árat kell fizetni: a hormonháztartás feborulását, a szívizomzat elvékonyodását, az izületek degenerálódását. Az ellenérv: az elnyert hatalom és pénz kárpótolhat ezért, meggyőző lehet, csakhogy az a bökkenő, hogy ezt a döntést nem azok hozták, akiket érint: a gyerekek, hanem a szülők és a kíméletlen edzők.     
 

 

„Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára.” – így a 32. 1. pont.  A 36. szerint  „Az Egyezményben részes államok megvédik a gyermeket a jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás bármely más formája ellen is.”  Sajnálatos módon nem történt semmilyen vizsgálat arra nézve, hogy a gyerekek versenyeztetése közben nem sérülnek-e a fenti jogok. Pedig az Egyezmény külön kiemeli:  „ Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas, hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat.” Megbotránkoztató, hogy vannak olyan hagyományok –  a harmadik világban, a szegények és elmaradottak körében -  amelyek a gyermekek egészségére károsak. A fejlett világ üzleti vállalkozásainak káros hatásai azonban más megítélésben részesülnek.
 

Hírlevél

Feliratkozás a MaPsziE hírlevelére: A hírlevélben leginkább az egyesület által szervezett programokról adunk hírt, így például a pszichológia szabadegyetemekről, az általunk szervezett konferenciákról, és a pszichológia világát érintő témákról. Hírlevél általában havonta vagy kéthavonta jelenik meg.

 

A Hírlevélre való feliratkozáshoz klikk ide!

 

Mapszie - Magyar Pszichológusok Egyesülete Template by Ahadesign Támogatja a Joomla!